Gettó Balboa – egy hollywoodi sztori Józsefvárosban

Fotót készítette: Bordás Róbert

Ezúttal egy rendhagyó cikkel jelentkezünk, most nem egy aktuális meccsről vagy címvédésről számolunk be, hanem egy filmet szeretnénk a figyelmetekbe ajánlani. Messzire azért nem szakadunk el az ökölvívástól, egy olyan magyar készítésű dokumentumfilmet mutatunk be nektek, ami egy józsefvárosi ökölvívó edzőről, Sipos Mihályról és kisváltósúlyú magyar bajnokunkról Szabó Zoltánról szól. A cím alapján egy játékfilmre gondolhatnánk, de a Gettó Balboa egy dokumentumfilm, ami a kőkemény valóságról szól, valós szereplőkkel. A film kapcsán az egyik producerrel és ötletgazdával, Ponczók Atillával és az egyik főszereplővel Szabó Zoltánnal beszélgettünk.

A film alaptörténete egy egykori alvilági figuráról szól, akinek az élete 180 fokos fordulatot vett miután lelőtték és egy tehetséges fiatal ökölvívóról, aki mindent megtesz annak érdekében, hogy a kislányának és családjának mindent megadhasson és emellett az ökölvívásban is sikeres legyen. Ponczók Attila elmondta, hogy ő és a másik ötletgazda, Csányi Dávid személyesen ismeri Sipos Mihályt, korábban ők is jártak az edzéseire és már akkor megfordult a fejükben, hogy érdemes lenne filmet forgatni az életéről, mert a legjobb forgatókönyvírók sem tudnának ilyet kitalálni. Sipos Mihály a 8. kerület egyik retteget alvilági figurája volt, akit mindenki ismert és akkoriban még nem a pozitív oldaláról. Majd 2006-ban lelőtték és ez teljesen megváltoztatta az életét, a vallás felé fordult és igyekezett a helyi hátrányos helyzetű fiatalokat segíteni. Megalapította a Szelídek Tanodáját, ahol ökölvívó edzéseket tartott és a „Sporttal a drog ellen” lett a jelmondata. Mihály nehezen talált támogatókat vagy csak rövid ideig tudták segíteni, de ő a nehéz körülmények ellenére is kitartóan edzette és támogatta a fiatalokat, időt és pénzt nem sajnálva. Amikor nem volt termük, ahol edzhettek volna, akkor épp az utcán vagy a saját lakásán tartott edzést a fiataloknak, hogy ne az utcán lézengjenek, hanem hasznosan töltsék el az idejüket.

Fotót készítette: Bordás Róbert

A filmet 2015 nyarán kezdték el forgatni Bogdán Árpád filmrendező vezetésével, Bordás Róbert operatőrrel és Józsa László producerrel bízva abban, hogy ez a film segíthet rávilágítani egy olyan problémára, amivel igenis foglalkozni kell. Attila elmondta, hogy úgy érzik, nagy szükség van közösségi helyekre, edzőtermekre és természetesen Sipos Mihályhoz hasonlóan elhívatott emberekre, hogy ezeket a gyerekeket a megfelelő irányba tereljék és ne a drogok vagy a bűnözés irányába induljanak el, hanem a sport felé.

Az eredeti tervekben még nem szerepelt Szabó Zoltán, őt úgymond a kamerák előtt fedezték fel az alkotók, Bogdán Árpád már az első edzésen eldöntötte, hogy Zoli is része lesz a történetnek, a stáb pedig tudta, hogy egy „csiszolatlan gyémántra” leltek. Zoli már az amatőrök között is szép eredményeket ért el, négyszeres Budapest-bajnok volt, magyar bajnokságon kétszer volt második illetve harmadik helyezett. 2015 év végén hagyta abba az amatőr ökölvívást, mert nagyot csalódott a közegbe és egyéb magánéleti okai is voltak. Ekkor kezdett el újra Sipos Mihállyal vagy, ahogy ő is hívja Misi bácsival edzeni és ő javasolta, hogy vágjon bele a profi karrierbe, mert meg van hozzá a tehetsége és még pénzt is kereshet vele. Misi bácsi ismertette össze Zolit a Toto Box Promotion vezetőjével, Kiss János Zoltánnal. Azóta is Kiss János Zoltánnal vagy, ahogy mindenki ismeri „Toto”-val és Belinszky Krisztinával készül Zoli. Így indult el Zoli profi karrierje 2016 év elején, ami azóta is felfelé ível, 2016 áprilisában megszerezte a GBC Ifjúsági övét váltósúlyban, 2017-ben UBO Interkontinentális övet szerzett kisváltósúlyban, majd 2017 decemberében kisváltósúlyú magyar bajnok lett. Két éves profi karrierje alatt 37 profi mérkőzést vívott már és ebből 25-öt megnyert. Természetesen voltak vereségei, de ez mit sem von le az érdemeiből, főleg, hogy a hazai mezőnyben még nem talált legyőzőre. Vereségeit külföldön szerezte, amiről ugye tudjuk, hogy mindig nehezebb győzni, de még így is számos győzelme volt idegen pályán. Nemrégiben láthattuk a tévében is, ahogy egy angol gálán nagyon szépen bunyózott az olimpiai aranyérmes Daniyar Yeleussinov ellen, bár Zoli kikapott, de igencsak meglepte a riói olimpiai bajnokot és felemelt fejjel távozhatott a ringből.

A filmforgatás kapcsán elmondta Zoli, hogy először azért meglepte a felkérés, de örömmel igent mondott. Időközben ő már a józsefvárosi fiatalok példaképévé vált és fontosnak tartja, hogy felhívják a figyelmet a hátrányos helyzetű fiatalokra, illetve a fiatalok figyelmét a sportra.

„Ezzel a filmmel azt szeretnénk megmutatni a gyerekeknek, hogy ők is képesek erre, nemcsak én. Csavargás helyett menjenek el a terembe, izzadjanak és szenvedjenek a sikerért. Ez is egy kitörési lehetőség nemcsak itt Magyarországon, hanem külföldre is.”

Fotót készítette: Bordás Róbert

A dokumentumfilmen keresztül a nézők beletekinthetnek Misi bácsi és Zoli hétköznapjaiba, a mindennapos kemény edzésekbe, a sikerekbe és kudarcokba egyaránt. Mivel egy dokumentumfilmről beszélünk, itt a valóságot mutatják be a nézőknek. Ez is volt a célja a film készítőinek és a szereplőknek, hogy a nézők láthassák, hogy honnan hova lehet eljutni megfelelő hittel, akarattal és támogatással. Zoli is Józsefvárosban nőtt fel és köszönhetően Misi bácsinak, jelenlegi edzőinek és természetesen Zoli tehetségének és kitartásának már nagy külföldi gálákon léphetett szorítóba. Ez a történet rávilágít arra, hogy van kitörési lehetőség kellő munkával, kitartással és támogatással. Sajnos a támogatással van a legnagyobb probléma, Misi bácsi nagyon sokszor süket fülekre talált, amikor próbált segítséget kérni az önkormányzatoktól vagy épp a hivatalos szervektől. Bíznak benne, hogy ez a film felhívja a figyelmet arra, hogy szükség van közösségi terekre, edzőtermekre, elhivatott edzőkre és anyagi támogatásra ahhoz, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek kiutat találjanak, és sikeres sportolók legyenek. Misi bácsi pusztán elhivatottságból, idejét és pénzét nem sajnálva segíti a gyerekeket, de szükség van mások segítségére is, hisz egyedül ő kevés és ez nemcsak Józsefvárosra, hanem az egész országra igaz. Ahogy Ponczók Attila fogalmazott: „Szükség van minél több Sipos Mihályra, hogy minél több Szabó Zoli születhessen!”

Azt egyelőre nem tudni, hogy a hazai közönség mikor láthatja majd a filmet, mert beválogatták a 24. Szarajevói Filmfesztivál nemzetközi dokumentumfilmes versenyprogramjába, itt lesz a film hivatalos premierje. Reményeik szerint minél több rangos fesztiválra eljut majd a film és minél szélesebb körben ismertté válhat. Szeretnék majd a hazai premier után iskolákban, közösségi helyeken is levetíteni, hogy a fiatalokhoz és a döntéshozókhoz is eljusson a történet.  A dokumentumfilm a SpeakEasy Project, az Iamnewhere, a Focusfox és az alkotók közös munkája.